Itt vagyok Édes Szépséges Szép Szerelmem.
Tegnap átküldte Zsuzsa az összes képet ami készült. Nagyon rendes Zsuzsa, de ezt eddig is tudtam.
Délután beszéltem Édesanyáddal, képzeld milyen fura az élet. Te elmentél november 5én és 6-án megjött a végzés 80 %-ra kaptad meg az orvosi vélemény alapján.
Nem nagyon akarok írni, nehogy valaki ránk ismerhessen.
Ma sokat sírtam reggel. Látogattam a hőseinket, és meglepve talapasztaltam, hogy a Tiédet nem tudtam meglátogatni. Bevallom őszintén kivettem a közösből és átírtam a jelszót meg az emil címet.
Ezt az illetékes észre vette, és elvett tőlem:-( de azért teljesen nem tudott az eszemen túljárni, mert kitaláltam az új jelszót. Tehát ha nem nagyon figyeli az időpontot, akkor meg tudlak nézni minden nap. Nem vehetik el tőlem ezt is.
Elég az, hogy nem lehetek ott amikor végleg a hamvaidat elviszi a víz, mert nem lehetek még a közelben sem, ez Édesanyád kérése. Nagyon fél, hogy ha messze is lennék észrevesznek, annyira fél, szerintem azt hiszi, hogy rendbe tudja hozni a kapcsolatát Őnagyságával.
Én ezt tiszteletben tartom, de fáj nagyon fáj, mert csalódni fog de nagyon.
Aztán meg olyan nagyon akarja Édesanyád, hogy menjek és hozzam el a megmaradt gyógyszereket meg mindent. Mintha szabadulni akarna minél előbb tőlem. Azt hiszem ezt a hét végén meg megteszem, elmegyek.
Aztán nem fogok jelentkezni magamtól
A nagysága állítólag nagyon "rendesen" viselkedik, csakhogy én átlátok az álnokságán! Engem nem tud becsapni. Remélem verni fogja az Isten még eleget.
Sajnos megint előjött, hogy ölni tudnék, hogy meg tudnám fojtani egy kanál vízbe, és megint érzem azt a borzalmas gyűlöletet amit eddig éreztem.
Most ez a beírás nem az igazi, de ki kellett írni magamból:-( bocsáss meg szerelmem, Szépséges Szépségem nagyon szeretlek.
Kincsed
