Szia Édes Kicsikém!
Régen jártam erre, de ez nem azt jelenti, hogy nem gondolok Rád, sőt talán az is a baj, hogy túlságosan sokat gondolok Rád. Nem tudlak elengedni, hiába szeretném nem megy.
Nagyon-nagyon hiányzol Édes Életem, állandóan arra gondolok, hogy mi volt egy évvel ezelőtt, hányadik kemót kaptad, hogy érezted akkor magad, idézem fel az emlékeket.
Holnap lesz a névnapod. Emlékszem tavaly egy inget kaptál tőlem többet között abba mentünk szinházba, olyan mintha most lett volna, és olyan is mintha nagyon-nagyon régen lett volna mindez, vagy néha olyan mint egy álom az egész, és én felébredek az álomból, a mély álmomból.
Vasárnap megy Pestre, szeretnék egy szál virágot vinni a nem létező sírodra, a Dunába, remélem igy is lesz.
Kint pocsék az idő, esik és dörög meg úgy az egyben pocsék az idő:-(
Szeretlek Drágám nagyon-nagyon szeretlek, szavakkal leírni nem lehet.
Kincsed
