Drága Kincsem!
Tegnap egyszerűen nem volt időm, hogy írjak Neked. Reggel a dissziékat rendeztem (most is megzavartak, beindult a nagyüzem) aztán jött a sok-sok munka, nem reggeliztem, csak ebédeltem.
Közben Rád gondoltam az elmúlt évekre, és soha-soha nem tudom megérteni, miért adtad fel Drágám, miért??? ezerszer százezerszer kérdezném miért???
Tudom a Tehén, és talán bántott, sőt biztos, hogy már nem vagy családfő, nem tartod el a nagyságos asszonyt.
Esténként felkapcsolom a karácsonyfa izzóit és Rád gondolok, amikor együtt néztük, ami olyan sokat látott, azt most csak én látom.
Olyan hihetetlen, hogy milyen régen elmentél, annyi-annyi minden történt azóta.
Kérlek szépen Édes Kincsem, Fortuna Istenasszonnyal legyél jóba, irányítsad már, hogy az én számaimat sorsorlják ki, segítsél Édes Kincsem.
Otthon megint pokol az élet, az ÚR azt szeretné, ha végleg otthon maradnék, de erről egyenlőre szó sem lehet.
Ma ki kell mennem Ú..ra kicserélni a táskát amit vettem, mert nem jó, a szüleidhez nem megyek,utána elmegyek a H...-ba I-nek veszek zoknikat, mert a karácsonyi ajándékba bele került 39-es méret, azt É megvette, ma szeretnék venni helyette. Aztán van a Szent István krt egy Tissot karóra szaküzlet oda is be szeretnék menni, az órámból csak szemet ki kell venni, mert bő a karomra.
Szeretlek Drágám, ma már biztosan nem leszek itt, mert nagyon sok a munka és el fogok menni.
Ha nem is írok gondolok Rád, azért nagyon jó ötlet volt ez a blog.
Szeretlek Szerelmes Kincsem millió csók.
Kincsed
